A Magyar Marfan Alapítvány történetének egy fontos mérföldkövéhez érkezett el 2017. december 12-én, hiszen ezen a napon került sor az Alapítvány által koordinált, több intézmény együttműködésében megvalósuló genetikai szekvencia analízisből származó első leletek kiadására, illetve az ezzel egybekötött első genetikai tanácsadásokra is. A leletek kiadása folyamatosan történik, azonban új, az adatbázisokban még nem szereplő mutáció azonosítása esetén a vizsgálat időigényes, így ezúton is szeretnénk mindazok szíves türelmét és megértését kérni, akik még nem kapták meg a genetikai leletet!

A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján (SE VSZÉK) a Magyar Marfan Alapítvány és az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) együttműködésében jelenleg már folyamatosan zajlanak a mintavételek a Marfan-szindrómás páciensek genetikai vizsgálata céljából. A DNS mintákból a fibrillin-1 (FBN1) gén szekvenciájának meghatározását az OVSZ munkatársai végzik, akik már sok éves tapasztalattal rendelkeznek az úgynevezett új generációs szekvenálási eljárások (New Generation Sequencing, vagy rövidítve NGS) terén. Az NGS technológia egyszerre számos minta szekvenálását teszi lehetővé, melynek révén ez a megközelítés a hagyományos úgynevezett Sanger szekvenáláshoz viszonyítva sokkal költséghatékonyabb, mindazonáltal olcsónak továbbra sem nevezhető. A költséghatékonyság ára az, hogy mintákat össze kell várni a szekvenáló berendezés hatékony üzemeltetéséhez, és azok szekvenálását egyszerre kell elvégezni. Tehát annak ellenére, hogy a mintavételek folyamatosan történnek, a tényleges szekvenálásra csak bizonyos időközönként, a kellő számú minta összegyűjtését követően kerülhet sor. Így a szekvenálási futások között több hónap, akár fél év is eltelhet.

A Marfan-szindróma hátterében az esetek több mint 90%-ában a FBN1 gén mutációja áll. A FBN1 szekvenálása, vagyis a genetikai kódot alkotó úgynevezett bázisok sorrendjének meghatározása, lehetővé teszi az ebben a bázissorrendben keletkezett hibák, vagyis mutációk felderítését. A FBN1 gén bázissorrendjének eltérései, vagyis a FBN1 gén mutációi azonban rendkívül változatosak, így nem ritka, hogy a szekvenálás során olyan eltérésre bukkanunk, melyeket korábban még nem írtak le, illetve nem szerepelnek a mutációk gyűjteményét tartalmazó adatbázisokban. Ilyen esetben a korrekt lelet kiállítása érdekében meg kell vizsgálni, hogy az adott mutáció valóban felelőssé tehető-e a Marfan-szindrómát jellemző tünetekért, vagyis igazolni kell a mutáció kóroki szerepét. A kóroki szerep vizsgálata nagy körültekintést, gyakran a családtagok bevonását, illetve meglehetősen sok időt igényel. Ennek megfelelően, illetve figyelembe véve, hogy az új generációs szekvenáláshoz szükséges a minták összevárása, előfordulhat, hogy egyes esetekben a mintavételtől számítva több év is eltelik a lelet kiadásáig.

A korábban említetteknek megfelelően az esetek körülbelül 10%-ában ezen túl elöfordulhat, hogy nem a FBN1 mutációja áll a Marfan-szindróma hátterében, hanem valamely más gén érintettsége okozza a tünetegyüttesre jellemző manifesztációkat. Ilyen esetekben további genetikai vizsgálómódszereket kell segítségül hívnunk, melyek amellett, hogy költségesek, szintén sok időt vesznek igénybe.

Szeretnénk ezért a szíves megértését és türelmét kérni mindazoknak, akik esetében a fentiek miatt a leletet még nem tudjuk kiadni!

Mindazokat, akik esetében a szekvenálás és a kóroki mutáció azonosítása sikerrel megtörtént, Dr. Fekete Bálint András, a Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének (SE GRI) klinikai genetikus rezidens munkatársa a megadott elérhetőségük egyikén felkeresi a genetikai tanácsadás időpontjának egyeztetése céljából. Így lehetőség nyílik arra, hogy a Prof. Dr. Molnár Mária Judit vezette SE GRI és a Magyar Marfan Alapítvány együttműködésének keretében az érintettek a területen a legnagyobb tapasztalattal rendelkező orvosoktól kapjanak tájékoztatást a genetikai vizsgálat eredményeire vonatkozóan.

A tanácsadáson a pácienseknek lehetőségük van átvenni a genetikai leletüket, mely pozitív esetben a betegség genetikai diagnózisát adhatja meg. Negatív esetben további vizsgálatokra lehet szükség. A genetikai tanácsadáson lehetőség van átbeszélni a Marfan-szindróma klinikai tüneteit, a hátterében álló molekuláris történéseket, magát a genetikai leletet, az öröklődését és az esetleges további lehetőségeket (pl. méhen belüli diagnosztika). Abban az esetben ha kérdések merülnek fel lehetőség van ezek megválaszolására, mivel a genetikai tanácsadásnak pont az a lényege, hogy a tanácsot kérő úgy távozzon az orvostól, hogy úgy érezheti, hogy minden információt megkapott annak érdekében, hogy a megértse a betegségét és ennek megfelelően hozhasson döntéseket, tervezhesse a jövőt.

Az első genetikai leletek kiadása jelentős előrelépés a Magyar Marfan Alapítvány történetében, melyhez elengedhetetlen a résztvevő intézmények (MMA, SE VSZÉK, OVSZ, SE GRI) összehangolt működése. A vizsgálatok megvalósítása a jól összehangolt együttműködés szükségességén túl komoly költségekkel is jár, így az nem valósulhatna meg a Magyar Marfan Alapítvány támogatóinak hozzájárulása nélkül, akiknek ezúton is szeretnénk köszönetet mondani segítségükért!

Egyúttal szeretnénk kérni mindazok segítségét, akik adományukkal, illetve személyi jövedelemadójuk 1%-ának felajánlásával szeretnének hozzájárulni annak a célnak a megvalósításához, hogy hazánkban minél több esetben tudjuk genetikai szekvencia analízissel alátámasztani a Marfan-szindróma diagnózisát, ezzel is elősegítve az optimális kezelési stratégia megválasztását.

 

Írta: Dr. Ágg Bence és Dr. Fekete Bálint András
2017.12.13.